Cervical intraepithelialis neoplasia (CIN) 1., 2., 3., 4. fokozatú

Cervical intraepithelialis neoplasia (CIN) 1., 2., 3., 4. fokozatú

A kóros sejtek növekedése a CERVIX szövetében. Mivel a kezelés nélkül a CIN gyakran előrehaladt súlyossággal és a CERVICAL CANCER alapja, az orvosok a CIN-t precancerus állapotnak tekintik, és fokozzák annak mértékét, hogy mennyire infiltrálódik a méhnyakon. A CIN négy fokozata vagy súlyossági szintje

Bár a CIN gyakran követi a rendes fejlődést a 2. fokozattól a 4. fokozatig, ami végül a méhnyakrákkal zárul, nem mindig teszi meg. A CIN2 és a CIN3 körülbelül egyharmada halad a következő szintre, és a nők háromnegyede, akik CIN4-et vagy in situ karcinóma alakulnak ki, végül méhnyakrákot fejlesztenek ki. Azonban a CIN1 a méhnyakrákban csak a nők 1% -ában halad.

A Cervical intraepithelialis neoplasia (CIN) és a diagnosztikai útvonal tünetei

Gyakran egy nőnek nincs CIN tünete; az orvos felismeri az állapotot a rutin PELVIC EXAMINATION és PAP TEST során. A COLPOSCOPY (a méhnyak vizsgálata megvilágított sebészeti mikroszkóppal) néha megerősíti a diagnózist. A végleges diagnosztikai eljárás azonban az excíziós biopszia (a rendellenes terület eltávolítása és a szövet laboratóriumi vizsgálata).

Cervical intraepithelialis neoplasia Kezelési lehetőségek és kilátások

A CIN standard kezelése az abnormális sejtek eltávolítása a pelvicus vizsga, a pápai teszt és más patológiai vizsgálatokkal. Az eltávolítási eljárások közé tartozik

Ezek a kezelések általában a CIN-t gyógyítják, bár az orvosok rendszeres nyomonkövetési papírteszteket, kolposzkópiát és egyéb laboratóriumi vizsgálatokat javasolnak legfeljebb öt évvel az első kezelés után.

Kockázati tényezők és megelőző intézkedések

A CIN legerősebb kockázata az INGATOLÁS a HUMAN PAPILLOMAVIRUS-val (HPV). A CIN gyakoribb a dohányzó nőknél és a HIV / AIDS-ben szenvedő nőknél. A Pap teszt a korai, könnyen kezelhető szakaszokban képes felismerni a CIN-t. Megelőző intézkedések közé tartoznak a biztonságosabb szexuális módszerek (pl. Absztinencia, óvszerhasználat vagy kölcsönösen monogám szexuális kapcsolatok) a HPV fertőzés megelőzésére. 2006-ban elérhetővé vált az első vakcina a HPV-fertőzés megakadályozásában. A vakcina védelmet nyújt a HPV 6, 11, 16 és 18 típusú HPV-típusokkal, a genitális szemölcsökhöz és a méhnyakrákhoz kapcsolódó típusokkal szemben. Az egészségügyi szakemberek 12 éves koruktól kezdve ajánlják a HPV oltást a lányok számára, bár a 26 év alatti nők kaphatnak vakcinát.

Nyaki rendellenességek: CIN3 és CGIN

Keresse meg ezt a szakaszt

Mi az a CIN?

A legtöbb olyan nő, aki méhnyakrákos szűrővizsgálattal rendelkezik, normális eredményt mutat. Azonban “a cervicalis szűrésből kilencnek szánt nők közül kb. 6-nak van abnormális sejtje a mintájukban” (NHS Cervical Screening leaflet, “Helping you decide”, 2017 május), A rendellenesség nem szokatlan. a változások abnormális sejtekként, mint a dyskaryosis vagy diszplázia, ami azt jelenti, hogy a méhnyak néhány sejtje (a méh nyaka) olyan változásokat mutat, amelyek további vizsgálatot igényelhetnek, gyakran gyulladás vagy fertőzés következménye lehet. rendkívül ritka a rákos megbetegedéseknél észlelt rendellenesség.

Az átalakulási zóna a méhnyak azon területe, ahol a kóros sejtek leggyakrabban fejlődnek; a méhnyakrák és a kolposzkóppal kimutathatók. Két különböző méhnyakrák alakulhat ki abnormálisan. A méhnyak belsejét (endocervix) béleljük mirigysejtekkel. A méhnyak külsejét (ectocervix) bolyhosodó pikkelyes sejtek vonják be. Abnormalitás diagnosztizálása a laphámsejtekben (további vizsgálatok után), ezek a rendellenességek CIN néven ismertek. A CIN a Cervical Intraepithelial Neoplasia (Cervical Intra-epithelial neoplasia) alatt áll – ami a méhnyak felszínén található rendellenes sejteket jelenti. Rendellenes sejtek is kialakulhatnak a méhnyak belső részében (lásd “Mi a CGIN?”), De sokkal gyakoribb, hogy fejlődnek a laphámsejtekben.

A nyaki szűrővizsgálat (kenet) kimutathatja, hogy abnormális sejtek vannak jelen, de nem mindig mutatják meg, hogy a rendellenes sejtek milyen mélyen mennek be a méhnyakba. A CIN diagnosztizálásához és megállapításához további vizsgálatok szükségesek lehetnek a méhnyak kóros területeinek mintáin (biopsziák). A biopsziákat mikroszkóp alatt vizsgálják, hogy megtalálják a CIN minőségét. Ez segít az orvosnak eldönteni a legmegfelelőbb kezelést.

A CIN fokozatokra tagolódik, amelyek leírják, milyen messze vannak a rendellenes sejtek a méhnyak felszínén. A sejtváltozások CIN1, 2 vagy 3 osztályba sorolhatók. Ez a besorolás arra szolgál, hogy jelezze, hogy a méhnyak nagy részét kóros sejtek befolyásolják. Minél nagyobb a szám, annál jobban befolyásolja a méhnyakot, ezért kezelést kapnak a sejtek eltávolítására. A CIN1 gyakran visszakerült a normális állapotba, de ismételt méhnyakkeltő teszt (kenet) szükséges ahhoz, hogy ellenőrizze a sejtek eltűnését. A kezelést általában a CIN2 vagy a CIN3 kóros sejtek eltávolítására használják, amit mérsékelt vagy súlyos dyskaryosisnak vagy diszplázia kezelésnek is neveznek (lásd “Kezelések és hatásuk”).

CIN1 – enyhe változásokat jelez; ami a méhnyak felszíni rétegének vastagságának csak egyharmadát érinti. Ezek a változások nem rák, és a legtöbb esetben nem vezetnek a rákhoz a jövőben.

CIN2 – mérsékelt változásokat jelez; ami a méhnyak felszíni rétegének vastagságának kétharmadát érinti.

CIN3 – súlyosabb változásokat jelez (nem rákot); ami befolyásolja a méhnyak felszíni rétegének teljes vastagságát.

Még CIN2 vagy CIN3 fokozatú változások esetén is, a sejtváltozások valószínűleg nem jelentenek rákot.

Tovább a blogra »