Két nagyon fontos dolog tudni a hasnyálmirigy daganatokról. Először is, egyesek, mint például az “intraductalis papillary mucinous neoplasma”, gyógyítható prekancerózis elváltozások. Csakúgy, ahogy a vastagbélrák gyógyítható prekancerózus vastagbélpópiákból származik, úgyhogy a hasnyálmirigyrákos megbetegedések előidézhető prekancerus elváltozásokból erednek.
Másodszor, ahogy korábban említettük, a hasnyálmirigyben különböző daganatos megbetegedések alakulhatnak ki, mint például a ductalis adenocarcinoma és a hasnyálmirigy neuroendokrin daganata, és ezek a különböző daganatok fontosak ahhoz, hogy felismerjék őket, mivel gyakran kezelik őket másként, és mivel ezek különböző előrejelzésekkel (előre jelzett kimenetekkel) társult.
A képzett szakértő patológusok általában meghatározzák egy adott daganatos megbetegedés diagnózisát. Ezt a daganat biopsziáiból vagy a reszekelt (eltávolított) daganatok vizsgálatából végzik.
Ez a rák olyan formája, amelyről a legtöbb ember beszél, amikor a “hasnyálmirigy rákára” utal. Ezek a neoplazmák az összes hasnyálmirigyrák 75% -át teszik ki.
Adenokarcinómák (leggyakoribb) – Csakúgy, mint a hasnyálmirigy normális exokrin sejtjei, az adenokarcinómák mikroszkópos mirigyeket (üres tér körülvevő sejtgyűjteményeket alkotnak). Az adenokarcinómák elég nagyok ahhoz, hogy olyan idegeket támadjanak meg, amelyek hátfájást okozhatnak. Gyakran terjednek (metasztatizálják) a májra vagy a nyirokcsomókra. Ha ez megtörténik, akkor a tumor nem észlelhető.
Adenocarcinoma: Ez egy mirigyképző (csövet képez) rákot.
Ebben a példában az adenokarinomában egy ideg (a kép középpontja) köré csavart.
A hasnyálmirigy alábbi ritka exokrin neoplazmái betűrendben vannak felsorolva.
Acinar sejtkarcinómák – Ezek a ritka rákok túltermelt mennyiséget termelhetnek a hasnyálmirigy által normalizált emésztőenzimekből. Az enzimek ezen növekedése különös tüneteket okoz az acinussejtes karcinóma betegeinek 20% -ában. Ezek a tünetek lehetnek szokatlan bőrkiütések, ízületi fájdalom és a fehérvérsejtek egy típusa a vérben.
Mikroszkopikusan az acinussejtes karcinóma rákos sejtjeinek citoplazmája jellegzetes szemcsés megjelenést mutat. Ez azért van, mert a rákos sejtek nagy mennyiségű sejtszervert tartalmaznak, amit zimogén granulának neveznek. A patológusok által mikroszkópos diákon végzett speciális vizsgálatokat, beleértve az immunhisztokémiai módszereket, gyakran használhatók az ilyen típusú rák diagnosztizálására.
Adenosquamous carcinomas – A hasnyálmirigyrák ritka változata hasonlít az adenokarcinómához, mert mirigyeket is képez. Ezek a rákok egy második komponenst is mutatnak, “lapos differenciálódás”. Ez azt jelenti, hogy a sejtek hajlamosak lesüllyedni, ahogy növekednek.
A hasnyálmirigy-rák ezen változata fontos felismerni, mert különösen rossz prognózissal jár, és egyes esetekben másképp kezelik.
Kolloid karcinómák – A kolloid karcinóma a hasnyálmirigy megkülönböztető rákos megbetegedése, amely jobb prognózissal jár együtt, mint a gyakoribb ductalis adenocarcinoma. A mikroszkóp alatt a ráksejtek kis fészkei úgy tűnik, hogy “lebegnek” az extracelluláris mucinban. Számos kolloid carcinoma merül fel egy másik típusú daganat, a hasnyálmirigy intraductalis papillary mucinous neoplasma (IPMN) formájában.
Hepatoid karcinómák – A hasnyálmirigy májhatáros karcinómáit csak nagyon ritkán jelentették a hasnyálmirigyben. A mikroszkóp alatt az ilyen típusú rákot alkotó sejtek úgy néznek ki, mint a májrák sejtjei (a hepatoid máj-szerű).
Intraduktális papilláris mucinus daganatok – Ezek a neoplazmák “IPMN-ként” is ismertek. Fontosak ahhoz, hogy felismerjék, mert potenciálisan gyógyítható prekurzor léziót jelentenek az invazív hasnyálmirigyrákra. Az IPMN-k jellegzetesen nőnek a hasnyálmirigy nagyobb csatornáiban (tehát az “intraductális” név).
A mikroszkóp alatt általában ujjszerű szerkezetek (papilla, így papilláris név) jelentkeznek a hasnyálmirigy-csatornába. Úgy gondolják, hogy az IPMN-k gyógyítható prekancerózis elváltozásokként kezdenek, és egyesek, ha kezeletlenek, az invazív adenokarcinómák felé haladhatnak.
Nyálkás cisztás daganatok – Ez egy ritka, cisztás (amely tartalmazza a folyadékkollekciókat), a hasnyálmirigy daganata. A legtöbbet megtalálják a hasnyálmirigy farkában a nőknél. A neoplazmában lévő terek tele vannak vastag, mucin nevű folyadékkal. A szerológiai cisztadenomákkal ellentétben (lásd alább) ezek a neoplazmák idővel átjuthatnak invazív rákká.
Hasnyálmirigy intravénás neoplasia – Hasnyálmirigy intraepithelialis neoplazia – Kis mikroszkópos (a tüskefej mérete) prekancerózus elváltozás a hasnyálmirigyben. Ezeket “PanIN-oknak” is nevezik, és túl kicsi ahhoz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló képalkotási technológiák segítségével észlelhetők legyenek. Ezek azonban nagyon aktív kutatási területek, mivel egyes tudósok szerint a hasnyálmirigyrák korai kimutatásához vezethetnek. Ha nem kezeljük, egyes PanIN-ok évekig előrehaladnak az invazív ductalis adenocarcinóma miatt.
Pancreatoblastomas – Ezek a ritka rosszindulatú daganatok túlnyomórészt gyermekeknél jelentkeznek. Ennek oka nem ismert. Ezeket a rákokat a “csecsemőkori hasnyálmirigyrák” -nak is nevezik.
Mikroszkóposan, a hasnyálmirigy-plazmaszintek úgy tűnnek, mint a lapos (squamoid) sejtek fészkei, amelyek egyenletesebb sejtek tengerében lebegnek. A pancreatoblastomák sejtjei is megmutathatják az acináris differenciálódást és az endokrin differenciálódást.
Szérum cisztadenomák – Ezek a ritka daganatok általában jóindulatú (nem vírusos) növekedések. Ezek azonban elég nagyok lehetnek, és sebészi eltávolításra lehet szükség, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint a fájdalom és a fogyás. Ezek cisztás, folyadékot tartalmazó, daganatok szivacsszerű megjelenésével.
Szérum cisztadenoma: Ez a jóindulatú daganat teret (cisztát) képez, így a daganat “szivacsszerű” megjelenést kölcsönöz.
Signet Ring Cell Carcinoma – A hasnyálmirigyráknak ez a ritka formája jellegzetes mikroszkopikus megjelenést mutat. A jelzőgyűrűs sejtek karcinómái egyedi sejtekből állnak, amelyek nagy mucin-globollal rendelkeznek. Ez a mucin gömbölyű a sejt magját oldalra helyezi, így a cellát “tollas” vagy gyűrűszerű megjelenés adja.
Szilárd pseudopapilláris neoplazma – Ezek a ritka neopláziák elsősorban a 30-as években nőknél jelentkeznek. Amint a név azt sugallja, hogy a daganatok egyes részeinek szilárdak és néhány papilláris (ujjszerű megjelenések). A szilárd pszeudopapilláris neoplazmák alacsony fokú rákos megbetegedésnek minősülnek, de nagyon jó prognózisuk van. Mivel átterjedhetnek más szervekre, teljesen el kell távolítani őket.
Szilárd pszeudopapilláris neoplasma: Ez egy kenet, amelyet mikroszkópos csúszkával a daganat felszínéhez érintünk.
A középső csillag alakú struktúra vékony finom erekből áll (a vonalak sugárzik)
az erek külső felületére tapadt kis daganatos sejtek.
Nem differenciált karcinómák – A nem differenciált karcinóma a hasnyálmirigyrák rendkívül agresszív formája, amely nem rendelkezik a differenciálódás irányával. Ez azt jelenti, hogy a mikroszkóp alatt ezek a rákok nem hasonlítanak semmilyen normál sejttípusra a testben.
Nem differenciált karcinóma Osteoclaszt-szerű óriáscellákkal – Ezek a rákok rendkívül ritkák. Mivel a “differenciálatlan karcinómák osteoklasztszerű óriássejtekkel” megnevezik, ezeknek a rákoknak szokatlanul nagy “óriás” sejtjeik vannak. Ez nem jelenti azt, hogy a rák maga nagyobb, mint más típusú rák, csak az egyedi rákos sejtek olyan szokatlanul nagyok, hogy úgy néznek ki, mint a normális csontban található nagyon nagy sejtek (osteoclastok).
Nem differenciált karcinóma oszteoklasztszerű óriássejtekkel: Ez a tumor két sejttípusból áll.
A rákos sejtek a nagy cellák a kép jobb oldalán. A nagy oszteoklasztszerű sejtek (a kép középpontjában)
sok magot tartalmaz, és a test nem tumoros sejtjei reagálnak a rákra.
Neuroendokrin tumorok – Ezek a daganatok sokkal kevésbé gyakoriak, mint a fent felsorolt exokrin neoplazmák. A neuro-endokrin neoplazmák (más néven endokrin vagy szigetsejtes tumorok) a hasnyálmirigyrákok 1-5% -át teszik ki. Nagyon fontos, hogy az endokrin neoplazmák megkülönböztethetők legyenek a nonendokrinektől, mert a két daganatok tünetei és kezelése nagyon eltérő.
A neuroendokrin neoplazmák nagyon aktív hormonokat termelhetnek, ezért nagyon drámai tüneteik vannak.
Különbözőek, többek között:
Az insulinomák nagy mennyiségű hormon inzulint termelnek, ami hypoglykaemiát (alacsony vércukorszintet) eredményezhet.
A glükagonok a glukagon hormonját termelik, ami nagyon feltűnő bőrkiütést (necrolytikus migrációs erythema) okozhat.
Kattintson az ellenőrzéshez.
Johns Hopkins Medicine
401 North Broadway
Baltimore, MD, 21287-5678
Tudjon meg többet a hasnyálmirigyrák esetleges tüneteiről, és mikor keresse fel orvosát.
A tünetek attól függően változnak, hogy a rák a hasnyálmirigyben van – a fej, a test vagy a farok. A hasnyálmirigy-rák leggyakoribb típusa az emésztőrendszereket termelő sejtekben kezdődik, és exokrin tumornak nevezik.
A hasnyálmirigyrákos betegek közül csaknem 7-ből (70%) mennek orvoshoz, mert fájdalmuk van. A fájdalom gyakoribb a hasnyálmirigyekben és a hasnyálmirigyben. Az emberek olyan unalmas fájdalmat írnak le, amely úgy érzi, mintha unatkozik beléd. Kezdhet a gyomorban és elterülhet a hátulról. A fájdalom rosszabb, ha lefekszel, és jobb, ha ülsz előre. Étkezés után rosszabb lehet.
Néhány embernek csak fájdalmai lehetnek. Ez gyakran a hátsó közepén érezhető, és tartós.
Sok hasnyálmirigy-rákosnak sárgaságuk van, amikor először orvoshoz mennek. Ezen emberek többsége fájdalmat érez. 10 ember közül 10-nél (10%) fájdalommentes sárgaság.
A sárgaság sárgul a bőrön és a szemek fehérjén. A vizelet sötétebb a normálnál, és a bélmozgások színe könnyebb. A sárgaság gyakoribb a hasnyálmirigy fej rákja miatt, mivel a daganat blokkolja az epevezetéket. Ez a cső az epét hordozza a duodénumba. Ha le van tiltva, akkor az epe véget ér a véráramban. A vizeletben elszívódik, nem pedig a belekben.
Bile sok sárga pigmentet tartalmaz, így a bőr sárgul. A sárgaság számos máj- és epehólyagbetegség gyakori tünete. Gyakran könnyebb észrevenni a szem fehérjét, mint a bőrt.
A hasnyálmirigy-rákkal diagnosztizált emberek a közelmúltban elvesztették a súlyukat (teljes testtömegük legalább 10% -át) semmilyen nyilvánvaló ok nélkül. Ez a tünet gyakoribb a hasnyálmirigy fej rákjaiban.
A hasnyálmirigy rákja más tüneteket okozhat. Ezek előfordulhatnak, mielőtt a rákot diagnosztizálják, vagy később fordulhatnak elő. Nem mindenkinek van minden tünete.
A hasnyálmirigyrák nem specifikus tünetei a következők:
Néhány ember, akiknél a hasnyálmirigy rákos megbetegedése diagnosztizálódott, újonnan cukorbetegnek találták. Egyeseknél az előző évben diagnosztizálták a cukorbetegséget. Ha cukorbetegsége van, nem termel elég inzulint. Tehát túl sok cukor van a vérében. A cukor kilép a testből a vizelettel, és vízt vesz.
Ez okoz:
Lehet, hogy viszketés van, ha rossz sárgaság van. A megnövekedett epesó a vérben viszketést okoz a bőrben.
Érezheti vagy beteg lehet, mert sárgaság vagy gyulladásos hasnyálmirigy van. Mindkét körülmény felborítja a test érzékeny kémiai egyensúlyát.
Lehet, hogy beteg is, ha a rák, vagy a körülötte lévő gyulladás elkezdi megakadályozni az ételt, hogy elhagyja a gyomrot és a belek első részébe. Betegség miatt étvágytalanságot okozhat, amely súlycsökkenést okozhat.
Ha a hasnyálmirigy-csatorna blokkolja, akkor kialakulhat egy tünet, amit steatorrhoe-nak hívnak. Ez zsíros székletet jelent (poo). A gyakori, nagy vastagbélmozgás, amely halvány színű és büdös, és nehezen öblítik ki. Ezek a bélrendszeri zavarok azt jelenthetik, hogy nem megfelelő módon szívja el az ételét. Ez súlyvesztést is okozhat.
Lehetséges, hogy időnként hőmérséklete van, mert sárgaság vagy gyulladásos hasnyálmirigy van. Ha magas a hőmérséklete, akkor hidegnek érezheti magát.
Az emésztési zavar gyomorégést, puffadást és betegséget okoz. Általános probléma az általános populációban, és a legtöbb ember számára ez nem a rák jelképe.
Ha tartós, vagy nem javul a gyógyszerekkel, akkor menjen vissza orvosához.
Esetenként a hasnyálmirigyrák a vérrögökhöz kapcsolódik. A lábak mély vénáiban, vagy a testben bárhol kisebb vénákban alakulhatnak ki. Néha a vérrögök eltűnnek, majd máshol a testben fejlődnek.
Ha ilyen tünetei vannak, azonnal nézze át kezelőorvosát:
Az endokrin hasnyálmirigyrák nem gyakori. Ezeket neuroendokrin daganatoknak is nevezik. A legtöbb hasnyálmirigy neuroendokrin daganatok nem termelnek hormonokat, így nem okoznak specifikus tüneteket.
A hormonokat termelő hasnyálmirigy-neuroendokrin tumorokat funkcionális tumoroknak nevezik. A tünetek minden egyes típushoz különbözőek, attól függően, hogy a daganat termeli-e a hormont.
Minél előbb rákot kapnak, annál könnyebb kezelni, és annál valószínűbb, hogy a kezelés sikeres lesz. Ezért fontos, hogy a lehető leghamarabb menjen el a háziorvoshoz, ha bármilyen aggasztó tünete van.