A májmetasztázis olyan rákos daganat, amely a májban elterjedt egy olyan rákos megbetegedéstől, amely a szervezetben máshol elkezdődött. Ezt másodlagos májráknak is nevezik. Az elsődleges májrák a májból származik, és a leggyakrabban olyan személyeket érint, akiknek kockázati tényezői vannak, például hepatitis vagy cirrhosis.
A máj nagy része másodlagos vagy metasztatikus.
A metasztatikus májdaganatban talált rákos sejtek nem májsejtek. Ezek a sejtek a testrészből, ahol az elsődleges daganat elkezdődött (például rákos emlők, vastagbél, vagy tüdősejtek).
Az ehhez a feltételhez tartozó további nevek:
A májmetasztázis megértéséhez fontos megérteni a máj szerepét a szervezetben. A máj a test legnagyobb szerve, és létfontosságú az életben. A máj két lebenyre oszlik, és a jobb bimbó és a tüdő alatt található.
A máj munkái:
A máj a test egyik legfontosabb szerve. Nem lehet méltó máj nélkül élni.
A májmetasztázis korai stádiumában nincsenek tünetek. A későbbi stádiumokban a rák a máj duzzadását vagy a normális vér és epevezeték áramlását akadályozza. Ha ez történik, a következő tünetek jelentkezhetnek:
Amikor a máj megnagyobbodik, a hasüreg jobb oldalán érezhető egy csomó.
Fontos, hogy azonnal nézze meg kezelőorvosát, ha a fenti tünetek bármelyike fennáll. Az alábbi tünetek sürgetőbb és súlyosabb problémát jeleznek:
Azonnal tájékoztassa kezelőorvosát, ha a májmetasztázis tüneteit fejti ki. Ha valaha bármilyen típusú rákban szenvedett, rendszeresen ellenőrizze az orvosát.
Az a kockázat, hogy a rák terjed, vagy metasztatizálódik, a májra függ az eredeti rák helyétől. Az elsődleges daganatos megbetegedések, amelyek a legnagyobb valószínűséggel terjednek a májra, a következők:
Még akkor is, ha az elsődleges rák eltávolításra kerül, a májmetasztázis még évekkel később is előfordulhat. Ha rákos betegsége van, fontos, hogy megtanulják a májmetasztázis jeleit és rendszeres vizsgálatokat végezzenek.
Hat lépés van a metasztázis folyamatában. Nem minden daganat követi ezt a folyamatot, de a legtöbbet.
Az orvos esetleg májrákot gyanúsít, ha a máj megnagyobbodik a vizsgálat során, ha a májfelület nem sima vagy ha a fenti tünetek bármelyikét jelentik. A diagnózis megerõsítéséhez különféle tesztelésre lesz szükség. Ezek a tesztek a következők:
A májfunkciós vizsgálatok vérvizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy a máj jól működik. A máj enzimszintje gyakran emelkedik, ha probléma merül fel. Vér- vagy szérum markerek a vérben lévő anyagok, amelyek rákhoz kötődnek. Ha az elsődleges májrák jelen van, az alfa-fetoprotein (AFP) szintje magasabb lehet a vérben. A májfunkciós vizsgálatok segítenek megkülönböztetni az elsődleges májrákot és a májmetasztázisokat. Az AFP markerek felhasználhatók az elsődleges májrák kezelésének hatásainak megfigyelésére is.
A számítógépes tomográfia (CT) szkennelés egy speciális röntgensugár, amely részletesen bemutatja a lágyszövetek vizuális képét. A rákos szövetnek megóvásos megjelenése lesz.
Az úgynevezett ultrahang ultrahang ultrahang nagyfrekvenciás hanghullámokat továbbít a testen. Ezek a hanghullámok visszhangot produkálnak. A visszhangokat ezután a test lágyszöveti struktúráinak térképszerű számítógépes képeinek létrehozására használják.
A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) rendkívül tiszta képet nyújt a belső szervekről és a lágyszöveti struktúrákról. Rádióhullámokat, nagy mágnest és számítógépet használ.
Angiogramban a festéket egy artériába injektálják. Ha a képeket az adott artéria útvonala mentén vették fel, akkor a belső struktúrák nagy kontrasztú képeit képesek előállítani.
A laparoszkópia egy szűk, könnyű és biopsziás (szövetminta) eszköz. A laparoszkópot egy kis bemetszéssel helyezzük, és a biopsziákat mikroszkóp alatt vizsgáljuk. A laparoszkópia a legmegbízhatóbb minimálisan invazív módszer a rák diagnózisára.
Ha a rák terjed a májra, akkor ez nagy valószínűséggel a IV. A staging hozzárendel egy számot – 1-től 4-ig) – a rákhoz. A beavatkozás a lokális daganattól (1) a rendszerszintű metasztázisokig terjed (a rák terjedése) a véráramba, a nyirokrendszerbe és más szervekbe (2-4) terjed.
A májban metasztázisos rák kezelésére számos lehetőséget alkalmaznak. A legtöbb esetben a kezelés palliatív. Ez azt jelenti, hogy a daganat tüneteinek kezelésére és az élet meghosszabbítására szolgál, de valószínűleg nem eredményez gyógyulást. Általában a kezelések kiválasztása a következőktől függ:
A szisztémás rákterápiák az egész testet a véráramon keresztül kezelik. Ezek a terápiák a következők:
A kemoterápia egyfajta kezelés, amely kábítószereket használ a rákos sejtek elpusztítására. Olyan sejteket céloz meg, amelyek gyorsan nőnek és szaporodnak, beleértve néhány egészséges sejtet is.
A BRM terápia olyan kezelés, amely antitesteket, növekedési faktorokat és oltóanyagokat alkalmaz az immunrendszer fellendítésére vagy helyreállítására. Ez segít az immunrendszerének a rák elleni küzdelemben. A BRM-kezelésnek nincsenek más rákterápiák szokásos mellékhatásai, és a legtöbb esetben jól tolerálják.
A célzott terápia ráksejteket is megöli, de pontosabb. A kemoterápiás szerekkel ellentétben a megcélzott kezelések különbséget tesznek a rák és az egészséges sejtek között. Ezek a gyógyszerek megölhetik a rákos sejteket és az egészséges sejteket érintetlenül hagyják. A célzott terápiáknak más mellékhatásai vannak, mint más rákkezelések. A súlyos mellékhatások közé tartozik a fáradtság és a hasmenés.
A hormonális terápia lelassíthatja vagy megakadályozhatja a hormonok növekedésén alapuló bizonyos típusú daganatok növekedését, például az emlő- és prosztatarákot.
A lokalizált terápiák csak a tumorsejteket és a közeli szöveteket célozzák meg. Használhatók, ha a májdaganatok kicsiek a méretben és a számban.
Ez a terápia nagy energiájú sugárzást használ a rákos sejtek elpusztítására és a tumorok zsugorítására. Lehet, hogy:
Az RFA-t általánosan az elsődleges májrák kezelésére alkalmazzák, és a májmetasztázis kezelésére alkalmazható. Az RFA olyan eljárás, amely nagyfrekvenciás elektromos áramokat használ fel olyan hő előállítására, amely roncsolja a rákos sejteket.
A sebészeti eltávolítás akkor lehetséges, ha kevés olyan daganat van, amely csak a máj kis területét érinti.
Szinte minden esetben, amikor az elsődleges rák terjedt vagy metasztatizált a májra, nincs gyógymód. Azonban a jelenlegi kezelések segíthetnek a várható élettartam javításában és a tünetek enyhítésében.
A kezelés relatív sikere attól függ, hogy az elsődleges daganat helye van-e, és hogy mennyire terjedt el a máj.
A jelenlegi kutatás új utakat keres a rákos sejtek leküzdésére és megölésére, például az immunválasz hiperstimulálására és az egyes lépések megzavarására az áttétes folyamatban.
A rák a tüdőben kétféleképpen alakulhat ki. Kezdhet a tüdőben (primer tüdőrák), vagy elterjedhet az elsődleges rákban máshol a testben. Ha egy rák terjed a tüdőre a test egy másik részéből, ez másodlagos vagy metasztatikus tüdőrákként ismert.
A rákos daganatok több millió sejtből állnak. Néhány ilyen sejt elszakadhat az elsődleges daganattól, és a véráramban vagy a nyirokrendszerben a test egy másik részébe utazhat – ebben az esetben a tüdő. Az ezen a területen terjedő rákok a következők:
A szarkóma (a test lágyrészének sejtjeinek rákos típusa) szintén terjedhet a tüdőbe.
Ezen tünetek közül sok hasonló az elsődleges tüdőrákéhoz. Általában a rákon kívüli egyéb állapotok, például a mellkasi fertőzés okozta őket, de látnia kell kezelőorvosát, ha ilyen tüneteket tapasztal.
Az orvos másodlagos tüdőrákot gyanakodhat, ha rákos megbetegedését diagnosztizálták, és ezeknek a tüneteknek van néhány, különösen, ha nem reagálnak más kezelésre, például az antibiotikumokra.
Néha másodlagos vagy áttéteket találnak, mielőtt egy elsődleges daganatot diagnosztizáltak. Esetenként előfordulhat, hogy nem lehet megtalálni az eredeti rákot – ez az úgynevezett “ismeretlen elsődleges”.